ÖRMÉNY SÍRKÖVEK ARMENIAN GRAVESTONES
Sándor Kányádi trans. Peter Zollman
vannak vidékek hova már utat
csak romos templom s régi név mutat
örmény-kert zsidó-sor magyar-telek
örmények zsidók lakták székelyek
s akad még itt-ott ki a néhai
honosakról tud ezt-azt mondani

vannak vidékek ahol csak a hant
tudhatja már hogy ki alszik alant
régen kikorhadt fejtôl a kereszt
a zsidók hamvát meg ne itt keresd
s ki érti már a megmohosodott
márványon az örmény feliratot

vannak vidékek hol a srlapok
négy sarkában finoman faragott
négylevelû lóhere mélyed és
századok óta nincs egy repedés
esôcsöppöt és harmatcsöppeket
gyüjtögetnek az örmény srkövek

vannak vidékek hol a madarak
a temetôben oltják szomjukat
ha szárazság van vagy éppen aszály
a gaz-felverte mohos srra száll
iszik s hálából mikor égre kel
a holtakért a madár énekel
there is a land where in the countryside
a crumbling church an old name is your guide
armenian garden jew's lane magyar square
armenian people used to live in there
and jews' and szeklers' tales are still retold
about these local residents of old

there is a land the soil can only know
the names of those who slumber down below
the crosses have decayed without a trace
for jewish ashes try another place
and who can read today the mossy chipped
inscription with the old armenian script

there is a land its tombs are marble-paved
with every corner gracefully engraved
into the figure of a clover leaf
carved centuries ago in low relief
they gather dewdrops and soak up the rains
those marble-topped armenian remains

there is a land where when the drought is hard
the birds fly to the cemetery yard
to land on gravestones rank with moss and dock
and quench their thirst upon a marble block
then soaring once again wings widely spread
they sing a grateful chorus for the dead

Copyright © Sándor Kányádi; transl. copyright © Peter Zollman 2000


next
index
translator's next